Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy régóta vonzódom a különleges állatokhoz. Mindig volt kutyánk és macskánk, de én ezekkel nem elégedtem meg.
Egészen kicsi voltam, amikor kezdődött. Emlékszem, sokszor ráhoztam a szívrohamot az Édesanyámra. Volt amikor, vízisiklót hoztam haza, elszállásolva a fürdőkádunkban. Olyan is volt, hogy minden gyermeki bájamat bevetve rávettem a környékbeli fiúkat, hogy merüljenek le egy vízgyűjtőbe és fogjanak nekem gőtéket, mert én magam nem tudtam úszni. Ebből később hatalmas botrány lett, mert a felnőttek veszélyesnek ítélték az attrakciót. Már igen korán kiderült, hogy veszélyes vagyok a férfiakra…
A vadállatokkal kapcsolatban az volt a szabály a családunkban, hogy ha nem volt sérült, amit hazahoztam, akkor legkésőbb másnap vissza kellett vigyem ugyanoda, ahol találtam. Így elmondhatom, hogy rózsaszín elefánton kívül már mindenünk volt otthon.
Ma már tudom, hogy ez így nem feltétlenül helyes, én mégis nagyon hálás vagyok a szüleimnek, hogy ennyire elnézőek voltak velem, akkor és ma is.
Felnőttként, életem egy meghatározó szakaszában, - egészen a Covid kitöréséig - volt szerencsém állatorvosi asszisztensként dolgozni, mégpedig egy egzotikus állatorvosi rendelőben, ahol sok hüllőt és vadállatot is kezeltünk, aminek az volt az eredménye, hogy otthon mindenhol mentett és sérült állatok voltak elszállásolva. A mindenhol-t szó szerint kell érteni, mert még az ágyam alatt is volt ketrec.
Azt javaslom nektek, hogyha szeretnétek vadállatokkal foglalkozni, akkor ne tartsátok otthon őket. Mindazon túl, hogy általában ezen állatok tartása törvényileg sem megengedett, nem ideális sem az állatnak, sem a családnak.
Vonzó gondolat lehet például egy vadmadár tartása, de higgyétek el, hogy nem lesz szobatiszta… ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindenhova odapiszkít. Ebből adódóan soha nem fogsz áthívni barátokat. Az ágyneműhuzatot egy idő után már nem mosod, hanem kidobod és újat veszel. Nem mintha olyan sok pénzed lenne, éppen csak nem jön ki rendesen a mosásban a madárürülék. Időnként még szét is tépi az ágyneműhuzatot, így más választásod nem is nagyon marad, mint kidobni. (Lehet, hogy ágyneműhuzatot is kellene árulnunk a webshopban a gazdiknak?)
Szóval ha megfogadod a tanácsomat, akkor inkább jelentkezel egy alapítványhoz önkéntesnek vagy például egy vadasparkba nyári munkára. Így sok fejfájástól kíméled meg a családodat és még jót is cselekszel.
(folytatása következik)
